Sok éve jártam már az öreg kisautóval. Általában nem volt semmi baja, de akkor reggel,( rohantam volna a munkahelyemre) nem akart sehogy sem beindulni. Többszöri próbálkozás után már félő volt, hogy lemerül az akkumulátor. Felnyitottam a motorháztetőt. A kis polskinál ez hátul van. Azért is süketül meg az utas, aki hátra ül. Felszólok a férjemnek mobilon, hogy jöjjön le, nézze meg, hogy mi a baj. Miután megszemlélte a makacs kisautót, azt mondta, hogy azonnal megoldja, és felszaladt a lakásba. Állok a kocsi mellett, a gépháztető felnyitva, megáll mellettem egy autó és kiszól a vezetője:
- Segíthetek hölgyem?-
- Köszönöm, nagyon kedves, de a férjem már hozza a seprűt.-
- Miért? Azzal fog tovább menni?-
Persze a vicces pasas azonnal bocsánatot kért nevetve:
- Ne haragudjon, de ezt nem lehetett kihagyni, annyira kézenfekvő volt.-
Kora reggel jót nevettünk, a férjem is hozta seprűt és beindította a nyéllel a rakoncátlan kisautót. Késve ugyan, de én is beértem a munkahelyemre.

2007. október 28.