Szeretettel üdvözöllek Látogató! Remélem, hogy felkeltem az érdeklődésedet. Térj vissza gyakran, hogy a legújabb írásaimmal is megismerkedj.
Jó olvasást kívánok: Hajdu Mária
Bejelentkezés
Regisztráció
- Üdvözöllek, vendég
- Belépés | Regisztráció
Végtelen az idő, nekünk mégis lejár?
A pusztító eső egyszer mégis eláll!
A hatalmas tenger egyszer majd kiapad.
A szánalmas ember egyedül marad.
Száraz falevélként lehull a földre.
Zörgő falevélként így megyünk tönkre.
Újra kihajt az ág, elvonul a felhő,
nekünk mégis lejár a végtelen idő…
2006. szeptember 29