Hogy szeretni merlek, meg ne bánjam,
a hatalmas szenvedélyt, melyre vártam!
Oda adtam szívemet, lelkemet,
ölelésre vágyódó testemet.
Hogy jártunk az örömök mezején,
hogy úsztunk a boldogság tengerén,
elmerülök szerelmes pillantásban,
hogy megfogtam a kezed, meg ne bánjam!
Van úgy, hogy a versem gyorsan megszületik, minden gondolatot követi a másik. Az is előfordul, hogy napokig vajúdik, végleges alakra lassan formálódik.