Az el nem sírt könnyek megmérgeznek,
az óceán mélyére süllyesztenek!
Könnyen beleveszhetsz a bánatodba,
ha mindent beleadsz egy kapcsolatba.
Pedig én neked mindent odaadtam!
Más szerelmét soha nem kívántam!
Csakis a te csókjaidra vágytam!
A szívemet más előtt bezártam!
Álnok kígyóként eljött a végzetünk:
hazudtál, becsaptál, ez lesz a vesztünk!
A keserű könnyek megfojtanak,
a bánat mélyére taszítanak!
A halált kívánom, nem a szerelmet,
téged már örökre elveszítettelek!
Esküdsz, hogy szeretsz, de mással látnak,
mindig van alapja a pletykáknak!
Másról álmodsz és veszel virágot,
másnak adsz drága ajándékot!
Nekem azért drága az arany,
mert a karikagyűrűm is abból van!
Nekem tett esküdet elfelejtetted!
Férfi becsületedet elveszítetted!
Hogy bíztam, hogy hittem, milyen boldog voltam!

Ha eszembe jutottál, mindig mosolyogtam!
Ha most rád gondolok, szomorúság, bánat!
A keserű könnyek bár megfojtanának!

2006. július