Nézd a tónak sima tükrén
a szikrázó kék eget!
Táncot járó napsugár is
bárányfelhőt nézeget.
Nézd a fának sűrű lombját,
minden levél integet!
Itt fészkel a kismadár és
idehoz majd kislegyet.
Nézd a dombot mikor őszül,
s felszakad a ködpalást!
Rámosolyog még a Nap is,
mily szép ez az őszvarázs.
Nézd a szellőt, mikor lágyan
búzatáblát simogat
és a pipacs piros színe
szorgos méhet hívogat!
Nézd a Földnek száz csodáját,
nézd az embert, önmagad!
Kölcsön kaptuk, nem örökbe,
tékozolni nem szabad!
Nézd mily szép a mi világunk!
Óvni kell és védeni,
legyen hol az utódoknak
tudatukra ébredni!
2013. október 26
Adács.