A holnapért

1.       változat

A széket valaki kihúzta alólad,

 a féket taposod, s kerülöd a csalókat.

 Nem érted miért lett üres az életed,

 nem kérted, mégis kaptál még éveket.

Léptél már gödörbe és törted a bokádat?

 Néztél már tükörbe, de önmagad nem láttad?

 Szerettél valakit, ki sose lett a társad?

 Kerestél valamit, de soha nem találtad?

Égig érő fának vadhajtása lettél?

 Vérig sértő gáncsnak áldozatul estél?

 Ne fájjon a bánat, ne fájjon az élet,

 ne járjon utánad, dobd ki a rémképet!

Lépj a helyes útra, emeld fel a lábad!

 Kérd a helyed újra, s örvendezz a mának.

2013. március 18.

2.        változat

A széket valaki kihúzta alólam,

a féket taposom, s kerülöm a csalókat.

 Nem értem miért lett üres ez az élet,

 nem kértem, mégis kaptam még pár évet.

 Gödörbe léptem és törtem a bokámat,

 tükörbe néztem, de magamat nem láttam.

 Szerettem valakit, sose lett a társam,

 kerestem valamit, de soha nem találtam.

Égig érő fának vadhajtása lettem,

 vérig sértő gáncsnak áldozatul estem.

 Nem fáj már a bánat, nem fáj már az élet,

 nem járnak utánam kísértő rémképek.

 Helyes útra léptem, emelem a lábam,

 helyem újra kérem ebben a világban.

2013. május 10.